Az NGM államháztartásért felelős államtitkára szerint reális a 2,4 százalékos, uniós módszertan szerinti idei hiánycél; Banai Péter Benő az M1 aktuális csatornán csütörtökön hangsúlyozta, bár a kormány jelentős és előre nem tervezhető kiadásokkal találta szemben magát, érdemben három százalék alatt maradhat az uniós módszertan szerinti hiány.
A korábbi évekkel ellentétben az idei első félévben nem volt nagy felhajtás a költségvetés állapotával kapcsolatban, igencsak szokatlan volt ez a szélcsendes időszak. Nem véletlen: ugyanis az állam bevételei - a gazdaság menetelésének és fehéredésének köszönhetően - várakozásokat felülmúlóan híztak, a kormány kényelmes helyzetben volt, mivel a mozgástere csak növekedett. Az elmúlt hetek fejleményei azonban felkavarták ezt a nyugalmi helyzetet, a kormány már nem dőlhet csak úgy hátra. A deficit tekintetében azonban a vészharangokat kongatni nem kell, más miatt azonban főhet a feje a kormánynak.
A migránsokkal kapcsolatos kiadásokra közel 30 milliárd forintot csoportosított át a kormány - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerdán Budapesten, egy háttérbeszélgetésen. Hozzátette, hogy ezt két kormányhatározat alapján hajtották végre.
A kedvező reálgazdasági folyamatok miatt továbbra is reális a 2015-re kitűzött 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél, a kormány ezután is elemzi a folyamatokat és figyel arra, hogy a fegyelmezett gazdálkodás fennmaradjon - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Egyelőre nincsenek konkrét számok arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül a fizikai határzár költsége, a sajtóban megjelent, több tízmilliárd forintról szóló számokat sem tudom cáfolni - jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérbeszélgetésén Banai Péter államtitkár. Orbán Gábor az eseményen arról beszélt, hogy az Erste-részesedés állami megvételében csúszás van, de ez inkább előnyös. Arról is beszélt, hogy lesz-e jövőre devizakötvény-kibocsátás.
Zajlik a 2016-os költségvetés korai elfogadása és már ki is rajzolódik, hogy a kormány májusban beterjesztett törvényjavaslatát a különböző lobbiérdekek hol írják át. A költségvetési bizottság szerdai ülésén ugyanis elfogadták a kormány által támogatott módosító javaslatokat. Ezek lényeges pontja, hogy az eredetileg 70 milliárd forintosra tervezett, majd a Költségvetési Tanács javaslatára 100 milliárd forintra emelt Országvédelmi Alapot a kormány visszaállítja. A bankok kedvezményt kaphatnak jövőre a bankadóból 10 milliárd forint értékben és a nagyvállalatokkal még bőkezűbb lenne a magyar állam.
A kormány kiegészíti a stabilitási törvényben szereplő adósságképletet, egy új feltételt iktat közbe. Az új előírást véleményező cikkünkben megírtuk, hogy a kapkodás miért szült primitív és értelmetlen szabályt. Megállapítottuk, hogy a kiegészítéssel elkerülhető lesz az adósságképletből fakadó több százmilliárd forintos megszorítás, azonban ennek meg is van az ára. Mindezek fényében érdekelt minket az illetékes tárca magyarázata, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök délutáni háttérbeszélgetésén az új szabály bevezetése mögött meghúzódó érvekről és a változtatás szükségességéről faggattuk Banai Péter államtitkárt.
A kormány vizsgálja a további adócsökkentési lehetőségeket, de ezekről még nincs döntés, az opciók az asztalon vannak - mondta Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a tárca háttérbeszélgetésén. Azt is elárulta, hogy a kormány pénteken terjeszti be a jövő évi büdzsétervezethez a fejezeti köteteket.
A költségvetés tavaszi módosításával egyidejűleg dönthet az adótörvényekről is a parlament és így a bankadó csökkentéséről is. A kormány ezért nincs elkésve - vélekedett a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki háttérbeszélgetésén Banai Péter. A költségvetésért felelős államtitkár azt is elárulta, hogy egy hónap adatai alapján nincs ok az aggodalomra a vasárnapi boltbezárás hatásai miatt.
Az eddigi konzervatívnak mondott 2,5%-os idei GDP-növekedési előrejelzését biztosan feljebb húzza a hónap végén nyilvánossá váló magyar konvergenciaprogramban a kormány, mivel ennél érdemben gyorsabb lehet a bővülés, de a részletes számítások még zajlanak - többek között ezeket mondta el egy mai tájékoztatón Banai Péter Benő. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára szólt arról is, hogy a kormány továbbra is 6,6 milliárd forintos reklámadó bevétellel számol 2015-re, de az nem derült ki az MTI összefoglalójából, hogy ez milyen adókulcsok és esetleges mentességi határok mentén jön ki. Március elején a 7 milliárd forint körüli összeg mellett 5-10% körüli kulcsok hangzottak el. Jelezte azt is, hogy még idén kiterjeszthetik az online pénztárgép rendszert például a fodrászokra.
Kedvezőbben alakul a makrogazdasági pálya, valamint a kamatkiadások is alacsonyabbak az előirányzatnál és ebből kifolyólag az államháztartás pozíciója is kedvezőbb lehet 2015-ben, ezért elképzelhető, hogy a kormány költségvetési mozgástere is javul - hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök délutáni háttérbeszélgetésén Banai Péter államtitkár részéről. Egyelőre azonban még nem dőlt el, hogy ezt mozgásteret kihasználja-e a kormány és ha igen, akkor mire.
Ingó és ingatlanvagyon-értékesítésből, vagy frekvencia-, illetve koncesszióértékesítésből származhat majd a jövő évi költségvetési törvénytervezetben előirányzott 169 milliárd forintos, állami vagyonértékesítésből származó bevétel - derült ki szerdán Budapesten az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén.
Örvendetes, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság előrejelzése csak egyetlen mutatóban tér el egymástól - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Banai Péter Benő, aki bízik abban, hogy korrekt szakmai együttműködés keretében közelednek majd az álláspontok. A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkára egyúttal mindenkit nagyon óvna attól, hogy a számos szubjektív elemet tartalmazó strukturális egyenleg alapján büntessen országokat. Meglátása szerint ez alapján szankciókat kivetni veszélyes lenne. A különadókra szükség van a felelős gazdálkodás folytatásához és tudomása szerint jövőre az RTL Klub mellett a TV2 is beleesik a legfelső, 50%-os reklámadó-kulcs sávjába. Ezért a jogszabály senkivel sem kivételezik. Azt is elárulta, hogy a dohányipari különadóból 10-12 milliárd forintnyi bevétel folyhat be jövőre és ez a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás nem válna az adórendszer szerves részévé. Az Országgyűlésben szerdán indult a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája. Ennek kapcsán az államtitkár arról is beszélt, hogy miért megalapozottak az ÁFA-bevételek, mire készül a kormány az e-útdíjjal és hogy honnan jöhet össze a 169 milliárd forintos egyéb hasznosítási bevétel. A közép távú elképzelésekről kiderült: a kormány most úgy látja, hogy 2018 végéig lehetőség lesz jelentős gazdaságpolitikai stratégiai döntések meghozatalára. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a különadók fennmaradnak, de cserébe az szja is tovább csökkenhet.
2,5%-os növekedéssel számol a jövő évi költségvetés, de bízik benne a kormány, hogy az idei felülteljesítéshez hasonlóan jövőre is meghaladja az előrejelzést a tényszám - mondta Banai Péter Benő az M1 Ma Reggel című műsorában.
Nem meglepő módon a kormány 110 milliárd forintos kiadászárolása volt a fő téma a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői online tájékoztatóján. Ezzel kapcsolatban a válaszokból arra következtethetünk, hogy ténylegesen 76 milliárd forintra rúg a kiadászárolás, a "maradék" részt pedig a Beruházási Alapból venné el a kormány, Varga Mihály egyedi döntéseivel halaszthatja a kifizetéseket. Ebből a szempontból azt mondhatjuk, hogy például a stadionfejlesztést kivitelező cégeket is érinthetik az intézkedések.
Átmeneti a magas hiány, tartható a költségvetés - nyugtatta a 2014-es költségvetésért aggódókat a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozva. A lapnak adott interjúban Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a központi költségvetés általában "orrnehéz", ami azt jelenti, hogy a hiány teljesülése nem időarányos, a bevételek jelentős része az év végén jelentkezik.
A paksi beruházáshoz Oroszországból érkező 10 milliárd eurós hitel feltételeinek megismerése után olyan vélemények láttak napvilágot, hogy a magyar államnak már 2014-ben fizetnie kell az orosz hitelért. Ezért feltettük ezzel kapcsolatos kérdésünket Banai Péternek, az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkárának a tárca online tájékoztatóján. Válasza szerint nem várható a törvényben elfogadottól eltérő adósság- és hiánypálya a hitelszerződés miatt. Ebből akár két dologra is következtethetünk!
A Nemzetgazdasági Minisztérium számít még az idén plusz bevételre a pénztárgépek online bekötéséből, valamint nem ijedt meg a legális cigarettaforgalom zsugorodása miatt - derül ki a tárca legutóbbi, Portfolio.hu-nak adott tájékoztatásából. Érdemes összevetni a kormány mostani terveit a korábban ígéretekkel. Ezek pedig rávilágítanak a költségvetési hatástanulmányok elkészítésének és közlésének fontosságára.
A nemzetközi bankházak elemzőinek prognózisai a kormány növekedési előrejelzésének megfelelő, illetve annál is kedvezőbb számokat tartalmaznak - hívta fel a figyelmet Banai Péter Benő, a szaktárca költségvetésért felelős helyettes államtitkára a SZAKma című adó- és számviteli lapnak adott interjújában.
171 milliárd forintnyi idei többletkiadás sorsa forog kockán az Európai Unióval folytatott vita keretében. A Nemzetgazdasági Minisztérium kitart szakmai álláspontja mellett, ezek szerint az MVM tőkeemelés és a takarékszövetkezeti forrásjuttatás nem befolyásolja az uniós módszertan szerinti egyenleget.
Érdemes mielőbb oltatni.
Hamarosan kezdődnek a tárgyalások.
Joe Biden visszalépését követően.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
